Tudjon meg többet a szivattyú és vásárolni a legjobb Grundfos szivattyú

Source : http://www.epgeplap.hu/Cikk.aspx?code=DHE00567

Az EU teljes villamosenergia-fogyasztásából 30%-kal részesednek a villanymotorok. Ez 2005-ben 1067 TWh energiát jelentett. Nem is csoda ezek után, ha kiemelten kezeli ezt a fogyasztói termékcsoportot az irányelv.

A villanymotorok hatásfokának, energiahatékonyságának meghatározására már korábban is történtek intézkedések. 1999-ben az Európai Villamosgép Gyártók Szövetsége (CEMEP) kiadott egy osztályozási rendszert, amelyben a villanymotorokat hatásfokuk szerint 3 kategóriába sorolták (EFF 1…3). Az EFF 1 volt a legmagasabb, az EFF 3 pedig a legalacsonyabb hatásfok-osztály. Ez a rendszer kizárólag a fogyasztók tájékoztatását szolgálta. Az alkalmazható hatásfok-osztályra az Unió területén belül nem volt előírás.

Ez a rendszer képezte azonban az alapját az új uniós szabályban meghatározott hatásfok kategóriáknak. A dokumentumban 0,75 – 375 kW tartományban definiálták a három kategóriához tartozó határértékeket. Jelölésük IE1, IE2 és IE3. (Az IE az angol International Efficiency kifejezésből származik.) Itt az IE3 jelöli a legmagasabb hatásfok-osztályt. A CEMEP rendszerben specifikált EFF1, az IE2 kategóriának felel meg az új rendszerben.

Jöjjön azonban az új szabály leglényegesebb eleme, amely kötelező érvényű hatásfok kategóriákat deklarál, pontos határidőkhöz kötve.
• 2011. június 16-tól csak min. IE2 kategóriájú motorok, és azokkal szerelt berendezések hozhatók forgalomba.
• 2015. január 1-től a 7,5 – 375 kW teljesítmény-tartományban csak IE3, vagy frekvenciaváltóval ellátott IE2 motorok, illetve ezekkel szerelt berendezések forgalmazhatók.
• 2017. január 1-től az előző pontban meghatározott követelmény már a 0,75 – 375 kW tartományra lesz érvényes.

A fenti rendelkezéseknek köszönhetően 2020-ra a villanymotorok energiafelhasználásának 5%-os csökkenését várja az Európa Bizottság, ami kb. 135 TWh megtakarítást jelentene.

Az épületgépészeti rendszerekben is nélkülözhetetlen szivattyúk hajtására a villanymotorok teljes energiafelhasználásának 20%-át fordítjuk. Az irányelv előkészítési fázisában készült egy átfogó tanulmány, amely különféle területeken, köztük középületekben, távfűtő rendszerekben vizsgálta a beépített szivattyúk energetikai jellemzőit. Az eredmények szerint a jelenleg működő szivattyús rendszerek 60%-a „energiapazarló”. Ennek fő oka az, hogy a szivattyúk nem illeszkednek az igényekhez (jellemzően túlméretezettek), és változó terhelésű fogyasztói hálózatok esetén nem alkalmaznak fordulatszám-szabályozást, illetve ahol alkalmaznak, gyakran nem megfelelően paraméterezik. Ennek fontos üzenete, hogy a magasabb hatásfokú motorok alkalmazása a szivattyús rendszerekben önmagában csekély mértékben képes csökkenteni a villamosenergia-felhasználást. A körültekintő, az energetikai paraméterekre hangsúlyt fektető szivattyúkiválasztás igen fontos, de ennek alapját ne csak a névleges igények képezzék. A teljes fogyasztási tartományban optimális energiafelhasználásra kell törekedni, amihez a legtöbb esetben szükséges lehet a szivattyú terhelést követő fordulatszám-szabályozása. Nem véletlen, hogy a 2015-től érvénybe lépő szabályozás a legmagasabb hatásfok osztályú (IE3) motorok mellett megengedi eggyel alacsonyabb kategóriájú motorok alkalmazását is, ha ezeket fordulatszám-szabályozással látják el.

Összegezve elmondható, ha a szivattyúk mellett tekintetbe vesszük a ventilátorokat és egyéb villanymotoros hajtással rendelkező berendezéseket (pl. kompresszoros folyadékhűtők), akkor a középületek épületgépészeti rendszereiben jelentős energia-megtakarítás lesz realizálható a jövőben.

A „motor irányelv” esetében is vannak kivételek. Nem vonatkozik például a robbanásbiztos motorokra, illetve a speciális kivitelű, a hajtott berendezéssel összeépített egységekre. Ez utóbbi kategóriába tartoznak a nedvestengelyű keringető szivattyúk. Ezek energiafelhasználása viszont olyan nagyságrendbe esik, illetve a megtakarítási potenciál aránya olyan magas, hogy „külön szabályt kapott”.

EuP irányelv a keringető szivattyúkról (641/2009/EC szabályozás)

1. ábra. Energia címke
Ez az irányelv csak a nedvestengelyű keringető szivattyúkra vonatkozik. Tekintsük át ebben az esetben is az előzményeket!

Egy 2001-es tanulmány adatai szerint az EU országaiban kb. 120 millió darab ilyen keringető szivattyú működött, amelyek együttes éves energiafogyasztása meghaladta a 60 TWh-át. Az akkor becsült megtakarítási potenciál közel 40 TWh/év volt. (Ha minden szivattyút „A” energiaosztályúra cserélnének.) Évente kb. 14 millió új keringető szivattyút értékesítenek az Európai Unió országaiban.

A EUROPUMP (az európai szivattyúgyártók szakmai szövetsége) 2003-ban kidolgozta a keringető szivattyúkra érvényes energiacímkézési módszert (A-G kategóriákra), amely a háztartási gépeknél már régen ismert volt. A szivattyúgyártók többsége 2005-ben meg is állapodott az energiacímkézés (1. ábra) bevezetéséről a nedvestengelyű keringető szivattyúknál.

További részletek lapunk 2010/11-es számának nyomtatott változatában található, illetve letölthető, pdf-formátumban is rendelkezésre áll.