A gázzal szemben, amely a víz alatt megváltoztatja a formáját a szilárd szemcse formatartó. Ha a szilárd szemcse sűrűsége kisebb, mint a vízé, úszni fog a víz tetején, ha nagyobb, akkor le fog ülepedni a fenekére.

Ha a víz (vagy más folyadék) nem nyugvó hanem áramlik, akkor a mozgása rendszerint turbulens. Ha turbulens vízáramba olyan apró szilárd szemcséket keverünk bele, amelyek süllyedési vagy emelkedési sebessége a sűrűségkülönbség hatására olyan csekély, hogy a szemcse körüláramlás (álló vízben) lamináris lenne, akkor a szemcse az alapárammal gyakorlatilag együtt halad, se nem ülepedik, se nem úszik a felszínre, a keverék olyan homogén folyadékként viselkedik, amelynek csak a sűrűsége változott meg a vízhez képest. Ez teszi lehetővé, hogy a vízből nagyobb sűrűségű folyadékot, pl. a mélyfúrásoknál is használt fúróiszapot állítsák elő, amivel a furatból a nagyobb talajszemcséket is nagyobb felhajtóerővel lehet kiemelni.

Ha a szilárd szemcsék mérete akkora, hogy a süllyedési vagy emelkedési sebessége az álló vízben is turbulens körüláramlást hoz létre körülötte, akkor már ülepítéssel avagy felúsztatással különválaszthatóvá válik a szállító folyadéktól és csőben együtt szállításkor is el fog térni a sebessége az alapáramlásétól, mert a falnak nekiütközve a szilárd szemcsék elvesztik energiájukat és felgyorsítási energiájukat ismét a folyadékból kell pótolni. Emiatt a csősúrlódás vesztesége is jelentősen megnövekedhet a tiszta folyadék szállítási veszteségéhez képest.

A csővezetékben szállításkor ismert az összefüggés, hogy a keverék sűrűségének növeléskor csökkent a turbulens mozgás lehetősége, emiatt a keverék kiülepedésre veszélyessé válik, mait a lerakódási határsebesség jellemez. Minél nagyobb a sűrűség, annál nagyobb sebességet kell tartani a csővezetékben a lerakódás (és ezzel az eldugulás)megelőzésére.

Közismert, hogy pl. a nyomás alatti szennyvízvezetékekben 0,6-0,7 m/s az a sebesség, ami az eldugulást biztonsággal megelőzi. A nagyobb sűrűségű homokszemcsék viszont már 3,0-3,5 m/s sebességet teszek minimálisan szükségessé.

A szilárd szemcsék – ha kellően kemény és éles sarkai vannak, mint a banyahomoknak – minden olyan szerkezeti elemet, amely az áramlást határolja, jeltősen koptathatnak, ha a folyadék képes ezeket felgyorsítani és utána a falnak ütközve azt forgácsolhatják. A kopás mértéke függ a szemcsék és a fal keménységkülönbségétől, a szemcsék méretétől (mert kis szemcsének nincsen jelentős tömege, hacsak az áramlás nem tolja a fal mentén, amikor csiszoló hatás jelentkezik) De még ilyenkor sincs erő, ami a falra merőlegesen arra rászorítaná a szemcsét, hacsak az áramlást elterelő erőtér (pl. a forgó kerék) nem szorítja neki. Ezért az iszapszivattyúk spirálház kopása sokkal kisebb, mint a járókerék kopása. A kopás mértékét sokan a kerületi sebesség 5. hatványával veszik arányosnak, ezért a kopásálló szivattyúk rendszerint alacsonyabb fordulatszámúak.

Szivattyúk Látogassa http://www.szivattyu.hu/